A gó játék Ing szabályai

A róla elnevezett szabályok megalkotója, a góprogram készítés nagy támogatója, az 1997 augusztusában elhunyt, kínai (Zhe Jiang) származású Ing Chang-Ki úr.  A Taiwanon élt, sikeres üzletember elnöke és mecénása volt a róla elnevezett Ing alapítványnak.
Az 1990 óta minden évben megrendezett Ing kupa első (Bécsi) versenyén a magyar Pocsai Tibor 3. helyezést ért el.

Az ING szabályok szabatos (szabálykönyv szerű) leírása a közeljövőben megvalósítandó terveink egyike. Addig is egy rövid áttekinés, illetve néhány link, ahol további információk találhatók a témával kapcsolatban.
http://www.sfo.com/~falcon/ingterr.html
http://www.sfo.com/~falcon/
http://www.usgo.org/computer/ing.html
http://www.nbbj.com/GOEPEO~1.HTM
http://users.javanet.com/~bobmer/get_rich.htm
http://www.inx.de/~jasiek/newko.html
http://www.britgo.demon.co.uk/ing/rules.html

Akit pedig az egzakt szabályleírás érdekel, a következő címen találja: http://www.cs.cmu.edu/~wjh/go/rules/SST.html

A játék tartozékai

• alapidő (nagyságát a versenykiírásnak kell tartalmaznia)
• pótidő, mely kétféle lehet,
  - byo-yomi-s, vagy
  - büntető pontos megoldás

(az alkalmazott rendszert szintén a versenykiírásban kell előre meghatározni).

A büntető pontos megoldásnál a következő szabályok szerint kell eljárni:

alapidő túllépése                           = 2 büntető pont
alapidő 1/6 -t meghaladó túllépés = 4 büntető pont
alapidő 2/6 -t meghaladó túllépés = 6 büntető pont
alapidő 3/6 -t meghaladó túllépés = játszma elvesztése

Ezután behelyezzük a komit (4 db fehér követ, ami 8 pont fehérnek, mert nem kell 4-et a saját területéből betömnie, és 4-el kevesebb a fekete területe) lehetőleg jól elkülönítve az egyik sarokba. Ezen az álláson látszik az elkülönített négy fehér kőből álló komi, és a végeredmény a komitól elkülönítve, amely 11,5 pont fekete javára.

Az Ing szabályok Rapai Tibi fordításában:

A gó (wei-chi) Ing-féle szabályai

melyeket Ing Chang-ki úr azért fejlesztett ki, hogy a játék végeredménye egyszerűen és a japán szabályok kivételes helyzeteket kezelő, a profik által sokszor vitatott, az amatőrök által pedig teljes egészében általában nem ismert szabályozásai nélkül meghatározható legyen (gondoljunk a tripla kóra, a saroknégyesre és általában olyan helyzetekre, mikor egy kó-hoz vezető helyzetben a játék végén a több kó fenyegetéssel rendelkező, és ezért tulajdonképpen az adott helyzetben nyertes félnek nem akaródzik befejezni, egy lépéssel egyértelművé tenni az állást, mondván, hogy a másik azt úgysem tudná megnyerni. Ezeket a helyzeteket a Nihon-Kiin 1949-ben leírt szabályai úgy rendezik, hogy az ilyen fenyegetéseket be kell adni, ami később egy kínai-japán mérkőzésen éppen a fél pontos győzelem sorsát döntötte el.) Az Ing-féle vagy SST szabályokat 1977 óta a tajvani gó szövetség és az Ing alapítvány valamennyi versenyén alkalmazza. 

1. A készlet

A standard tábla 19x19-es, 45 cm magas, 42 cm széles és legalább 2,5 cm vastag. A vízszintes vonalak távolsága 2,36 cm, számozásuk 1-19 alulról felfelé. A függőleges vonalak távolsága 2,21 cm, az angol ABC nagybetűi jelölik balról jobbra A-tól T-ig. A fekete és fehér kövek kerekek, 2,18 cm átmérőjűek, 1,05 cm vastagok és legalább 6,5 g súlyúak. Mindkét színű kőből 180-180 darabnak kell lennie, a kövek számának ránézésre történő ellenőrizhetőségét a megfelelő kialakítású tároló edény biztosítja. Amennyiben oktatási céllal vagy gyorsabb játszmáknál 17x17-es, 15x15-ös, 13x13-as vagy 9x9-es táblát használnak, az egyszínű kövek száma hasonlóan a tábla összpontszámából egyet levonva, annak a fele kell, hogy legyen.

Megfelelő Ing készlet rendelkezésre nem állása esetén a tábla középső pontját kihagyva a maradék pontok fele-fele arányú feltöltésével kell meghatározni a játékhoz használandó szükséges kőmennyiséget.

2. A lépések

Lépésnek a kövek táblára helyezését és a passzolást nevezzük. A táblán történő lépés bármely szabad metszéspontra megengedett, feltéve, hogy az nem eredményezi egy korábbi helyzet megismétlődését. Az egyetlen tiltás tehát az invariancia tiltása a játszma lejátszhatósága érdekében. Az Ing szabályok nem tiltják pl. több kő öngyilkosságát (ilyenkor a játékos saját köveit veszi le), amely egyes esetekben kó fenyegetésként használható. Az invariancia elkerülése végett egyetlen kő öngyilkossága, azaz körülzárt pontra való lépés az ellenfél köveinek levételi lehetősége nélkül továbbra is tilos, és a kó azonnali visszaütése sem megengedett, előbb egy lépésváltás szükséges (nem feltétlenül fenyegetés, akár passzolás is lehetséges speciális végjátéki helyzetben, amikor a kó-n kívül már nincs más értelmes lépési lehetőség a táblán). A szabályban új a több kó-t tartalmazó ciklikus helyzetismétlődés tiltása, mely esetben a japán szabályok érvénytelennek tekintik a játszmát.  Az úgynevezett harcoló kó esetében tehát - amikor a szomszédos csoportok megélése még nem dőlt el véglegesen, az invariancia tiltása a japán kó szabályoknál erősebb korlátozást jelent.

3. A zavaró kó

Az Ing szabályok utolsó, jelenleg érvényes változata a végjáték egyszerűsítése, gyorsítása érdekében tovább korlátozza az úgynevezett zavaró kó lejátszását. Ezekben a többnyire a területek határain meghagyott, a csoportok életét nem befolyásoló területpontot már nem jelentő kó helyzetekben - ha több ilyen van, akkor az oda-vissza ütögetés során nehéz ellenőrizni az invariancia előfordulását. A jelenlegi Ing szabályok ezért a zavaró kó-ban tiltják a kétszeri ütést, tehát aki először beüt, az másodszor már nem üthet vissza, még a táblán máshol tett lépést követően sem. Ez a szabály egyrészt tulajdonképpen előnyben részesíti a másik "torkába belógó" felet, másrészt a szabályhoz mutatott példák között még olyan zavaró kó is van, melyben az ellenfél csoportja atariba kerül (egy tulajdonképpen már halott, megélésre képtelen belső csoport megnyerhetetlen, dupla kó-t tartalmazó fenyegetése által). Az értelmezési problémák elkerülése végett ennek a szabálynak a használatát opcionálisan javasoljuk, azaz magánpartiban a felek előre történő megállapodása, verseny esetén pedig a kiírás döntse el, hogy ezt a szabályt alkalmazzák-e, vagy a zavaró kó-kat is lejátsszák.

4. A játék vége

A japán szabályoktól itt is eltér az Ing szabályozás, a játék befejeződéséhez ugyanis négy egymás utáni passzolás szükséges. Az első kölcsönös passzolás után egyeztetni kell az alakzatok megítélését, melyik halott, melyik él. Ha bármelyik csoport esetében a két játékos véleménye eltér, akkor folytatni kell a játékot, míg el nem dől a kérdés (és ehhez nincs szükség döntnökre), mégpedig a halottnak minősített csoportot le kell ütni. Ha nincs nézeteltérés, és mindketten még egyszer passzolnak, akkor ér véget a játék.

5. A végeredmény megszámolása

Az Ing szabályok fő újdonsága a végeredmény megszámolása, amely az összes kőnek az azonos színű területre való betöltésével kezdődik. Ennek során az esetek többségében az egyik (vesztes) félnek elfogy a területe. Ezután ő a másik (nyertes) fél területének egyik jól elkülöníthető, a tábla sarkába, vagy szélére eső részére rakja be maradék köveit - ezek az úgynevezett vesztes kövek, míg a procedúra végén a táblán pontosan egy szabad metszéspont marad a nyertes területén. Ez, plusz a berakott vesztes kövek számának kétszerese adja az eredményt jellemző különbséget.

Amennyiben a táblán kialakult szeki helyzet van, az összes közös élet felét az egyik, felét a másik fél tölti be. Páratlan számú közös élet esetén egy pont megmarad, és ez természetesen nem kerül beszámolásra senkinél. Az Ing szabályok mellett igen minimális a döntetlen esélye, gyakorlatilag csak abban az egy esetben lehetséges, ha a saját területpontok száma éppen egyenlő, és emellett ilyen páratlan számú közös élettel rendelkező szeki helyzet alakult ki a táblán (egyszemű alakzatok vannak a szekiben).

A fenti számolási módszernek számos következménye van a játékra magára:

a foglyul ejtett kövek gyakorlatilag visszaadhatók az ellenfélnek, hiszen mindegy, hogy ki rakja be aztán őket a táblára

      a semleges pontok is számítanak, hiszen amelyik követ ide rakjuk le, azt már nem kell a saját területre betenni

      a leglényegesebb tulajdonsága ,hogy a saját területünkön bevédekezésre, vagy az ellenfél területén betámadásra használt kövek nem okoznak veszteséget (legfeljebb akkor, ha feleslegesek és még tudnánk pontot érőt lépni máshol a táblán)

.      lényegében ugyanezen okból nincs szükség a speciális japán szabályozásokra sem, hiszen minden vitás helyzetet lejátszással el lehet dönteni - a halott alakzat tényleges levétele nem okoz pontbeli hátrányt

6. Hendikep

Az Ing rendszerben más szabályozás vonatkozik az amatőr, erős amatőr és a profi játékosokra. Míg egy erőbeli fokozat különbség az amatőröknél egy előnykő különbséget jelent - az utóbbit Ing úr 8 terület pont értékűnek tapasztalta - addig az erős amatőrök esetében ez 4, a profiknál pedig 2 pont. Az eddigi minősítési rendszerünk lényegéből adódóan célszerűen az amatőrökre vonatkozó szabályokat alkalmazzuk, melyek alapján a hendikep játszmák a következőképpen folytatandók le:

.      egyenlő erejű játékosok - és nem hendikep partinál tetszőleges erejű játékosok - esetén fekete kezd, a kezdés előnyét pedig az eredmény számolásakor 8 pont komi adásával egyenlíti ki, ami 4 fehér kőnek a fekete terület egy elkülönített részére való behelyezésével történik meg.

.      egy fokozat erőkülönbség esetén a gyengébb játékos kezd feketével, és nincs komi, a táblán elért eredmény számít

.      két (n) fokozat erőkülönbség esetén a gyengébb játékos kezd, ezután fehérnek kötelező passzolni, majd ismét fekete lép (ez (n-1)-szer ismétlődik), a továbbiakban pedig felváltva lépnek, és komi nincs. A japán szabályoktól csak annyiban tér el a dolog, hogy az előnykövek elhelyezése itt tetszőleges.

7. Gondolkodási időkorlát